Minden nap számtalan stresszhelyzet ér minket, ahogy manapság mondani szoktuk, stresszes és rohanó életet élünk.

A péntek délutáni túlóra, mert természetesen a főnöknek akkor jutott eszébe, hogy a negyedéves kimutatást minél hamarabb szeretné az asztalán látni; az esti csúcsforgalomban való csigalassú araszolás közben az elénk bepofátlankodók dudaszóval köszöntése; vagy amikor a gyerek késő este szól, hogy holnapra egy komplett papírállatkertet kell bevinni a Nyugat-Szavanna élőlényeiből földrajzból; esetleg para a koronavírustól; nos, az valahol, valamilyen nyomot hagy az emberi testben.

Masszőrök, manuálterapeuták, gyógytornászok, mindenféle testi terápiákkal foglalkozók pontosan tudják, hogy a fel nem dolgozott érzelmek és traumák lerakódhatnak az emberben. Ennek következménye sokféle lehet, mondjuk kőkemény csuklyásizom, megrövidült csípőhorpasz – amit többen a lélek izmának is neveznek -, összehúzódott Elülső Felületes Vonal, csökkent mozgástartományú csípőközelítők, beállt hosszú nyakizom, és akkor még a belső szervi problémákról nem is beszéltünk.

De vajon hogyan, miért és miként tárolódnak el az érzelmek a test különböző pontjain? Miért lesznek a fent említett izomcsoportok olyannyira spazmusosak egyes embereknél, amit már nem feltétlenül lehet a mozgásszegény, sokat ülő életmóddal magyarázni? Trauma után miért nem mindenkinél jelentkeznek a PTSD (posttraumatic stress disorder – poszttraumás stressz zavar) tünetei? És mi történik, ha a Strukturális Testkezelés (német nyelvterületen Rolfing, vagy nálunk Testszobrászat néven ismert terápia) hatására felszabadul a páciensben elraktározott érzelmi töltet?

Ezekre a kérdések kerestem a választ a TF-en 2019-ben írt szakdolgozatomban, melynek írásakor döbbentem rá arra, hogy erről a témáról komplexen, mindenre kiterjedően, nincs magyar szakirodalom.

Stressz, distressz, eustressz
A stressz alapvetően patás ördögként van jelent a köztudatban, amit mindenki gyűlöl, pedig ha mértékkel van jelen életünkben ez alapvetően jó dolog.

Olyan, mint egy jófajta vörösbor, amit ha mértékkel fogyasztunk, akkor a benne lévő antioxidáns hatású polifenolok jó hatással vannak, ha azonban huzamosabb ideig naponta több üveggel gurítunk le, akkor annak több szempontból is súlyos következményei lesznek az emberi szervezetre.

Selye János szerint nem specifikus ingerekre az emberi szervezet nem specifikus módon, általános adaptációs szindrómával reagál, vagyis felkészíti a szervezetet a változásra. A stresszes inger megjelenésekor az első lépés az „alarm reakció”, ilyenkor a szervezet energiatartalékai mobilizálódnak, aktív lesz a szimpatikus idegrendszer, emelkedik pl.: a vérnyomás, a pulzus és a vércukorszint, a szervezet felkészül az alkalmazkodásra. Az „alarm reakció” megfelelő inger esetén emeli az ellenálló-képesség szintjét, a fizikai és a pszichikai fejlődés feltétele. Ha az inger továbbra is fennáll, akkor következik az „aktív ellenállás” fázisa, vagyis a szervezet további energia-tartalékokat szabadít fel, de ezeket nem pótolja, tehát kezdenek elfogyni, majd végül jön a „kimerülés” állapota, mely súlyos esetben halállal is végződhet.


Tom Myers szerint a stressz feszültséget hoz létre az idegrendszerben, mivel azonban az agy nem képes ezt tárolni, ezért valahol valamilyen formában le kell vezetődnie. Egy motoneuronon keresztül izomfeszülés a reakció, melyek testtartási mintákat hoznak létre.

A már korábban említett példát alapul véve, ha péntek délután a főnök túlóráztatni akar, akkor arra háromféle reakció lehetséges:
1. agresszív: főnök fejét leordítod, hogy képzel ilyet
2. kompromisszumra kész: oké főnök, megcsinálom, mert tudom, hogy ez több millió forintot hoz a cégnek, ha kifizeted a túlórát duplán, akkor rendben van a dolog
3. néma gyerek: mormogsz magadban valamit („ez a szemét már megint bla-bla-bla”), gondolatban melegebb éghajlatra küldöd, de kifelé nem mutatsz semmit

Az első és a második esetben a belső konfliktus feloldódott, a harmadik esetben azonban nem! Ha a külső világ (mely éjjel 23:56-ig akar dolgoztatni péntek délután), és a belső világ (mely délután 15:58-kor már blokkolni szeretne) közötti konfliktus nincs feloldva, akkor ez „distressz”. Pusztítja a szervezet fizikai és pszichikai energiáit, negatív hatású.

Az eustressz a jó stressz, amikor testünk sikeresen alkalmazkodik a változáshoz. Fejlődésünket elősegítő kihívások, amiket le tudunk győzni, de ehhez mindenkinek egyénre szabott, megfelelő inger kell. Pl.: egy kezdő futónak egy kör a Margitszigeten ehhez már elegendő, egy ultrafutónak viszont már nem elég nagy inger.

Folyt. köv.

(a kép forrása: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_konfliktus_kezeles/ch03.html)

Séta vagy futás közben a talp rugalmassága tompítja az erőket talajra érkezéskor. Ehhez azonban olyan egészséges, jól funkcionáló talp szükséges, mely képes pronálni ill. szupinálni is. Idővel azonban elveszítheti rugalmasságát, melynek oka lehet szűk cipő, mozgáshiány vagy merevség ill. feszülés vagy letapadás a Hátsó Felületes Vonalban (HFV - a test hátsó részén végighúzódó fascialánc, a lábujjaktól kezdődik és egészen a szemöldökig húzódik), s a talpra ható folyamatos, ismétlődő terhelés miatt kialakulhat a talpi bőnye gyulladása, a plantar fasciitis.



Előfordulhat, hogy a talpi fascia elhúzza a csonthártyát a sarokcsonttól. A csonthártya mély rétegében csontképző sejtek találhatóak, melyeknek egyetlen feladatuk, hogy csonttal feltöltsék a csonthártya mögötti területet. Így lesz a sarkantyú, amit a röntgenfelvételen lehet látni.

A talpi bőnye gyulladása esetén is természetes reakció, hogy a fájdalmas területet óvjuk, kevésbé terheljük. Ha például a jobb oldali sarok fáj, akkor előfordulhat, hogy a beteg a jobb oldali talppárnára helyez több súlyt lépés közben, ilyenkor megrövidül a vádli, ami aztán még jobban feszíti az Achillest és a talpi fasciát, szóval összességében a helyzet rosszabb lesz, mint volt. De az is lehet, hogy a jobb oldali sarok külső/belső részére esik több terhelés, ami a lábbolbozatokra lehet hatással, ami aztán kihat a térdre is. Vagy a másik lábra esik több súly, ilyenkor pedig a kompenzálás miatt már a medence is elbillenthet, ez pedig az ágyéki csigolyákra is hatással van, sőt váll- ill. nyakproblémákat is okozhat.

Elsőre furán hangozhat, de gyógyulás után is lehetnek térd-, derék-, váll- ill. nyakfájdalmak, ha a kompenzációs minták nincsenek kikezelve!

Kezelés

Bármi is az oka a láb elvesztett rugalmasságának, az a jó hír, hogy az élő kötőszövet és a fascia képes a gyógyulásra.

Ha még friss a fájdalom és sikerül elkapni az elején vegyél új cipőt és keress valakit, aki helyre tudja rakni a láb mechanikáját.

A szakszerűen felrakott kinesio tape is megváltást nyújhat, de ha már krónikus, hosszabb ideje fennálló a probléma, akkor a HFV-ban is lehet feszülés, beleértve a combhajlítókat, a medencét, és a tarkó mögött izmokat is. Furcsán hangozhat, de a tarkó mögötti izmok feszülése is okozhatja a talpi bőnye gyulladását!

Egy jól képzett terapeuta képes megnyújtani a talpi fasciát, visszaállítani a talp egészséges mechanikáját és a boltozatokat, ill. megkezelni a Hátsó Felületes Vonalat teljes hosszában.

Ha Ön a fenti problémával küzd, forduljon hozzám bizalommal. Tudok segíteni.

Forrás:
https://www.anatomytrains.com/blog/2015/05/21/how-to-treat-plantar-fasciitis/
http://structuralbalance.co.uk/benefits-of-kmi/common-problems/plantar-fasciitis-heel-pain-heel-spurs.aspx
Thomas W Myers: Anatomy Trains (2014, 79. o.)